13.Fejezet

Rami szemszöge:

 Tudtam, hogy várnom kell pár napot, miután Lili elutazott. Ha azonnal vele megyek, túl átlátszó dolog lett volna és nem is tudtam volna magam kimagyarázni, hogy miért teszem. Kimivel nem beszéltem ez alatt a pár nap  alatt. Még mindig baromi pipa voltam rá. Néha tényleg tapló tud lenni, de ez már túlment minden határon. Mivel azonban már eldöntöttem, hogy összehozom Lilivel, inkább nem beszéltem vele, nehogy véletlenül elszóljam magam. Anyáéknak azt mondtam, hogy egy barátommal  egy last minute utazáson veszek részt,igy nem voltak a csomagjaim feltűnőek. Bár picit velük is összekaptam, mert szerintük nekem fontosabb egy barát, mint a saját testvérem, és hogy nem támogatom Kimit eléggé. Azzal vágtam ki magam, hogy ezt az utat már régóta tervezzük és Kimi elég nagyfiú  ahhoz, hogy vigyázzon magára. Meg most egyébként sem vagyunk a legjobb viszonyban és nem biztos, hogy pont engem szeretne maga mellett látni. Eléggé támogatja őt Hanna. És mivel tudták, hogy mennyire nem csipem Hannát, elfogadták az érveimet. Még gyorsan irtam egy sms-t Lilinek és lefoglaltam a jegyet. Nem gondoltam, hogy ennyire gyorsan és könnyen fog menni.
A repülőn végig azon agyaltam, hogy fogom tálalni a dolgot Lilinek. Az igazat mégsem mondhatom meg, hogy :" Figyelj, azért jöttem, hogy összehozzalak Kimivel". Szerintem kirakna, mint a macskát...
Arra gondoltam, mi lenne, ha szerelmet vallanék. Aztán gyorsan el is vetettem az ötletet, nem akartam Lilit megijeszteni, vagy lerohanni. Tudtam, hogy nagyon óvatosan kell hozzá közelednem. Azt akartam, hogy bizzon bennem és ne gyanakodjon. Nem is fogom emliteni a forma 1-et vagy Kimit. Arra döntésre jutottam, hogy megpróbálom beadagolni, hogy mennyire tetszik nekem, de mintha még én sem lennék tisztában az érzéseimmel. Arra gondoltam, hogy azt javaslom, töltsünk el pár napot együtt minden kötelezettség nélkül. Reméltem, hogy ebbe belemegy. Már csak a köritést kellett hozzá kitalálni.
Mikor leszállt a gép, és megkaptam a csomagomat, elindultam a kijárat felé. A tekintetemmel egész idő alatt az embereket pásztáztam. Sehol nem láttam Lilit.. Hirtelen egy vörös, rövid hajú lányra lettem figyelmes. Ekkor ismertem fel Lilit. Te jó ég, ez a csaj eddig is jól nézett ki, de ezzel a merész váltással egy igazi bombázó lett belőle. Azon filóztam, hogy tényleg át akarom-e engedni Kiminek? 
 Pár percig még megengedtem magamnak a luxust, hogy legeltessem rajta a szemem. De amire felfigyeltem, az az volt, hogy valami nincs rendben. Az egész lénye idegességről árulkodott. Csak remélni mertem, hogy nem történt valami katasztrófa, mert bevallom őszintén B tervet nem készitettem. 
Amikor észrevett, tétován elindult felém, én felkaptam, megpörgettem a levegőben és két puszit nyomtam az arcára. 
De mintha valami megváltozott volna mióta nem láttam. Már nem az a bájos, nagyszájú lány volt, akinek megismertem. Annyira esetlennek és félénknek tűnt, mintha nem tudott volna mit kezdeni azzal, hogy jöttem. Ki kellett deritenem, hogy mi történt, ezért azt javasoltam, hogy igyunk egy kávét. Mig a kávénkra vártunk, egyikünk sem szólt. Aztán előadtam a mesémet... Féltem, hogy a monológom közepén elröhögöm magam, soha nem tartottam magam igazán jó szinésznek. Azt viszont sajnáltam, hogy becsapom és ez az érzés csak erősödött a reakciója után. Nem tudtam eldönteni, hogy ő ennyire naiv, vagy csak spontán ennyire jószivű, és érzékeny. Azon aggódott, hogy nehogy fájdalmat okozzon nekem. Fel tudtam volna magam pofozni, hogy hazudnom kell neki. Megkockáztattam, hogy ha kiderül az igazság, soha többé nem áll szóba velem. De nem volt más választásom. Ezért azt javasoltam, hogy ne erőltessünk semmit, és aztán majd meglátjuk. Ezután a mondat után már megkönnyebbült, felszabadult és újra a régi, vidám lány volt. Annyira tiszteltem benne, hogy nem akarta,  kihasználni  a kinálkozó lehetőséget,nem akart kihasználni és ez számomra újdonság volt. 
Miután megbeszéltük a dolgainkat, hazafelé indultunk.  A kocsiban még elmesélte, hogy az unokatestvére Linda férjhez megy. Meglepődtem, hogy pont ahhoz a Mikihez, akiről azt gondoltam,  hogy Lili nagy szerelme, vagy legalábbis még mindig nem teljesen közömbös számára. És ő mindezt őszinte örömmel,minden keserűség nélkül mondta. Beavatott a tervébe is a lánybúcsúval kapcsolatban. Megkért hogy legyek a sofőrjük,legalább egy" józan" ember legyen a köztük. Örömmel vállaltam a feladatot, főleg azok után, hogy elmesélte  a terveket. Felajánlottam, hogy segitek beszerezni a szükséges "eszközöket". Alig vártam, hogy érjünk haza, zuhanyozzak és elinduljunk bevásárló körútra. Tudtam, hogy fergetesen fogunk szórakozni...