2012. szeptember 27., csütörtök

10. Fejezet

Szóval Lindával és Mikivel taxiba vágtuk magunkat és elindultunk felfedezni  a pesti  éjszakát. Én már a taxiban kikötöttem, hogy nem iszom egy korty alkoholt sem, mert biztos voltam benne, hogy lesz egy lánybúcsú, ott pedig nem húzhatom majd ki magam. Eldöntöttem, hogy ezután vigyázni fogok, hogy mit csinálok,mert nem akartam olyan helyzetbe kerülni, mint legutóbb. Egy felkapott étterembe mentünk, nem volt nagy hangzavar, így lényegében mindent megbeszéltünk. Nyilván voltak olyan dolgok, amikröl Linda és Miki nem tudhatott, ezért párszor meglátogattam a mosdót, szombatra összetrombitáltam a baráti csapatot, és egyeztettünk a lánybúcsúval kapcsolatban. Volt pár ötletem, és tudtam, hogy jól fogunk szórakozni... Linda mindenképp azt szerette volna, ha én leszek a koszorúslány, de bármennyire fájt is  a szívem, sajnos a Forma 1 miatt  vissza kellett utasítsam. Ugyanis az idömérö edzésen is kötelezö volt megjelenni.  Bárhogy számolgattam, tudtam, hogy még így is hamar le kell lépnem, ha idöben oda akarok érni az esküvöre. Csak azt sajnáltam, hogy egyedül leszek, de elhatároztam, hogy jól fogom magam érezni. Jóval éjfél után kerültem csak ágyba, és a fáradtságtól azonnal elaludtam. Másnap Linda rángatott ki az ágyból. Délelött ruhapróbára mentünk Lindával, mivel minden rendben volt, a ruhát azonnal haza is vittük. Egy egyszerü ruhát választott, tudtam, hogy gyönyörü lesz benne.


 Most már csak Lindát kellett valahogy lerázni, így elküldtem a szüleihez, hogy elvégezzék az utolsó simításokat. Én pedig egy drasztikus változásra készültem. De elötte még összefutottunk  a lányokkal és megkezdtük a lánybúcsú elökészületeit.. :) Azután elindultam a fodrászhoz. Fodrász után kaptam egy lazító masszázst, majd estélyi ruha vadászatra indultam. Találtam egy halványzöld koktél ruhát, ehhez cipöt, táskát és elindultam haza.

-Linda, megjöttem!!! Itthon vagy?

-A konyhában vagyok- kiabált vissza. -Képzeld, már sikerült mindent elin...-ekkor felém fordult és meglátott-. Te mi  a jó büdös francot csináltál? Hogy nézel ki? Te normális vagy? -hoppá, arra gondoltam, hogy ki fog akadni, de hogy ennyire....

-Linda, nyugodj meg. Egyszerüen csak úgy éreztem,hogy változtatnom kellene kicsit magamon. Ne akadj ki, nem vagyok kopasz. Egyébként csöpög valami izé... Sajnos nem tudom beazonosítani, mi az..Látom, még most sem tanultál meg fözni, pedig már ideje lenne..:) Tényleg, Miki tudja, hogy mire vállalkozik?

-Te, ne térj el a témától! Megállsz, ne közelíts, fordulj meg!- fenyegetett meg a fakanállal.

-Linda, elfelejtetted az ül és lábhoz parancsot - nevettem el magam. Tudtam, hogy megnyertem a csatát. Igazából csak annyit csináltam, hogy levágattam rövidre a hajamat és befestettem vörösre. Nekem tetszett. -Amúgy ne akadj ki ennyire, tudod, hogy az esküvön te leszel a föszereplö. Neked kell szépnek lenni, szóval ne morgolódj, mert ráncos leszel és azt nem venném a szívemre.

-Te mondd, nem ütötted véletlenül oda valahová fejed? Nem szenvedtél véletlenül valamilyen fejsérülést?-vigyorgott. -Jól van, megadom magam,  annyira azért  nem rossz...

Ekkor jelzett a telefonom, sms-t kaptam:  Szió! Remélem, szerencsésen földet értél. Holnap én is érkezem, délután 2-kor.. Kijössz elém? Lakhatok nálad esetleg? Puszi, Rami.

-Igen, igen, igen, éljen, éljen..-Táncoltam körbe a konyhát a felmosóval.- Idejön, idejön..:)

Linda kicsit furcsán nézett rám. -Te Lili, ittál valamit? Vagy teljesen elmentek otthonról? A fodrásznál agymosást is végeznek?

-Dehogyis, teljesen józan vagyok. Csak Rami idejön, holnap.. Nem akarom feszíteni a húrt, de ugye lakhat itt? Ígérem, nem fogunk zavarni. És ugye az esküvöre is eljöhet? Kérlek, kérlek, kérlek..-néztem könyörgön Lindára.

-Most melyik kérdésre válaszoljak? Nem is tudom.. nem leszünk kicsit sokan?  Hát persze, te ôrült. Nem is engedném máshová. A te barátaid az én barátaim is. Kíváncsi vagyok már a szuperpasira..

- Ugye tudod, hogy mennyire szeretlek?- öleltem magamhoz és pusziltam meg.- Most újra el kell mennem. Majd jövök! Ja, és szombat estére ne csinálj programot. Ez parancs! Pá, Drágám!

Kiviharzottam a lakásból. Eszembe jutott valami és ezt sürgösen el kellett intéznem. Útközben vettem 7 darab fehér pólót és bevittem a nyomdába. Elégedetten dörzsöltem össze a tenyeremet. Készülj drága unokatestvérkém, mert ezt az éjszakát életed végéig nem fogod elfelejteni..:)

2012. szeptember 20., csütörtök

9.Fejezet

Miután elköszöntem Ramitól, hazaindultam. A lakásba lépve leraktam a kulcsaimat az elöszobai szekrényre, beraktam a kedvenc musical cd-t a lejátszóba és elövettem a böröndjeimet. Nem akartam sok ruhát vinni, mert tudtam, hogy Linda úgyis elcipel vásárolgatni. Fogalmam sem volt, mit vigyek magammal.Hirtelen kezembe kaptam a hajkefét,felugrottam az ágyra és együtt énekeltem a cd-vel. Elképzeltem, ahogy a színpadon állok egy gyönyörü estélyi ruhában, a lábaim elött hever az egész világ...Az elsötétített nézötéren ülnek a barátaim, rokonaim, mindazok, akiket szeretek. De én csak egy  kék szempárt és szöke fejet látok...Igen, itt van ö is, aki most a legfontosabb. Tudja, hogy most csak neki énekelek, és büszke rám. Annyira elmerültem az álmodozásban, hogy rosszul léptem és szó szerint pofára estem. Kb. úgy, mint akkor este a kocsmában. Könnyek gyültek a szemembe és nem értettem miért foglalkozom  még mindig Kimivel, miután kigúnyolt és megalázott. Arra jutottam, hogy Kimi nem ér meg annyit, hogy akár csak egyetlen percre is gondoljak rá. Próbáltam az elöttem álló feladatra koncentrálni. Szóval összeszedtem a legkedvesebb ruháimat és bepakoltam a böröndbe. Beállítottam másnapra az órát, gyorsan lezuhanyoztam és beestem az ágyba.
Másnap sikerült idöben kelni és kiérni a reptérre. Vettem egy újságot és még gyorsan megnéztem az e-mailjeimet, mert elözö este mindennel foglalkoztam, csak azzal nem. Persze, hogy pont akkor nem nézem meg, amikor kellene. Ugyanis hivatalos levelet kaptam, meg 3 darab VIP jegyet a Hungaroringre, a magyar nagydíjra. Megkaptam a hivatalos programot is, szóval csütörtökön lesz egy kötetlen bemutatkozás,ismerkedös est, ill. akkor mutatják be a pilóták a számukra tervezett ruhákat. Aztán vacsora, majd pedig karaoké. Felhívták a figyelmet, hogy nem kell kiöltözni. Aztán vasárnap lesz egy kiöltözös zárófogadás, itt fogják kihirdetni, hogy kik nyertek  a pályázaton. Szóval van kb. másfél hetem felkészülni Kimire és vele együtt valószínüleg Hannára is. A hátam közepére sem kívántam, de voltak kötelezettségeim.
A repülöút eseménytelenül telt, olvastam, élveztem a levegöben töltött idöt, és csak néztem ki a fejemböl. Már elöre örültem a budapesti heteknek, a szívem mélyén viszont féltem a Kimivel való találkozásól. Reménykedtem, hogy Rami is eljön a futamra, így lenne valaki, aki támogat. Röviddel ebéd után landoltunk Ferihegyen. Megkaptam a csomagjaimat, és pásztáztam, hogy ki jött ki elém. Meglepetésemre és legnagyobb örömömre Linda és Miki is kint voltak.  A csúcsforgalom miatt majdnem 1 órán át tartott a hazaút. Közben beszélgettünk, de feszültéget éreztem a levegöben. Nem akartam feszegetni a témát, gondoltam otthon majd úgyis elmondják, miröl van szó. A lakásba érve kinyitottam az ablakot, és szívtam magamba a jól ismert budapesti levegöt, hangulatot. Linda és Miki csak ültek a kanapén és nem szóltak semmit.

-Ti jól vagytok? Nem akartok valamit mondani? Veszekedtetek? Némasági fogadalmat tettetek? Miki, én örülök, hogy itt vagy, de nem kellene munkában lenned? Ismerlek, és tudom, hogy milyen munkamániás vagy..

Maradt a csend. Olyan fagyos volt a hangulat, mint egy kriptában. Csak azt láttam, hogy egymásra néznek, majd Linda nagy nehezen megszólalt.

-Lili, szeretnénk veled valami fontos dologról beszélni. Fogalmunk sincs hogyan fogjunk hozzá, hogy mondjuk el.. Tudom, hogy ami történt..

Basszus, ezt nem hiszem el. Már ök is tudják. Ide is eljutott a hír, meg fognak kínozni, ki fognak nyírni. Azt hittem, jobb lesz,ha mindent elmondok.

-Tudom, hülye voltam, de csak szórakozni akartam akkor este. Nem tudom, mi történt velem, de az asztalon táncoltam, megcsókoltam Räikkönent, vagyis ö engem, illetve teljesen mindegy, hogy ki csókolt meg kit, utána meg megpofoztam, de nem vagyok rúdtáncosnö, az újságok hazudtak...!!! -hadartam...

Linda és Miki döbbenten néztek rám. Ök nem tudtak semmiröl..

-Miért van olyan érzésem, hogy nem erröl akartatok beszélni? Ugye nem is tudtatok erröl semmit?-kérdeztem a nyakam behúzva.

-Igazából csak azt akartuk mondani, hogy a jövöhét végén összeházasodunk. És aggódtunk, hogyan  fogadod majd ezt a hírt. Amikor elmentél Finnországba, mi együtt szomorkodtunk Mikivel, és ez valahogy összehozott bennünket. De nem tudtam, hogy milyen érzéseket táplálsz Mikivel kapcsolatban. Mindig áradoztál róla, és féltem, hogy szerelmes vagy kicsit.

-Linda, te normális vagy? Én meg Miki? Úgy szeretem, mint a testvéremet.. Amúgy igen, 12 évesen szerelmes voltam, ö volt álmaim pasija.  Azóta viszont jobb lett az ízlésem :). De komolyan, én örülök nektek. És mi ez a gyorsaság? Csak nem útban van a keresztlányom, vagy a keresztfiam? Mikor volt az eljegyzés?? Èn mindenröl lemaradok,már kezdek öregedni..

-Lili, annyira örülök, hogy ezt mondtad- borult a nyakamba Linda, majd Miki is csatlakozott hozzánk.- Nincs útban még senki, de Miki állásajánlatot kapott Svájcból és egyedül nem szeretne menni. Eljegyzés nem volt, szakítottunk a hagyományokkal. De mi volt ez az affér a Räikkönen gyerekkel? Ö nem valami Hannával jár? Mintha erre emlékeznék.

-Ó, ez hosszú történet,majd elmesélem. Most nem szeretnék ezzel foglalkozni, el akarom felejteni. A lényeg az, hogy megalázott és röhögött rajtam a kis barátnöjével. Szóval ha lehet, egyenlöre jegeljük a témát. De van jó hírem is. Felvettek az egyetemre, szülésznö leszek és beválogatták a Forma 1-es ruhatervemet is a legjobbak közé.Csütörtökön pedig ugye elkísértek a bemutatóra. Van 3 VIP jegyem. Mi lenne ha ma este ünnepelnénk és megbeszélnénk az esküvö részleteit?

2012. szeptember 18., kedd

8.Fejezet

KIMI:
Csalódottan mentem ki Rami szobájából.Azt hittem, segíteni fog. Soha nem láttam Ramit ennyire mérgesnek. Nem is igazán értettem, mert nem tettem semmit. Igaz nem szóltam, hogy  Hanna valamit beletett Lili italába. De akkor jó bulinak tünt. Annak ellenére, hogy nem is ismerem Lilit, csak Hannától hallottam róla. Életemben elöször voltam tanácstalan, nem tudtam, mit tegyek. Illetve azt tudtam, hogy bocsánatot kell kérnem, de nem tudtam, hogyan fogjak hozzá. Úgy éreztem, ki kell szellöztetnem kicsit a fejem, egyedül kell lennem. Távol Hannától, Rami szemrehányó tekintetétöl és a szüleim kérdéseitöl. Gyorsan összekapkodtam a cuccaimat és kimentem a gokartpályára. Itt nem fog senki keresni. Amikor kiértem a pályára, már nem volt kedvem beleülni az autóba. Csak ültem a pálya szélén és különbözö érzések és gondolatok kavarogtak bennem. Utólag visszagondolva, tényleg hülyén viselkedtem. Tudom, az sem mentség, hogy én sem voltam józan. Olyan voltam,mint a kisiskolások: akit Hanna utált, én is. Akkor este csak szórakozni akartam és jól érezni magam. Nemrég kerültem be Forma 1-be és ez nagy teherként nehezedett rám. Na nem másoknak voltak elvárásaik, hanem nekem saját  magammal  szemben. Mindig maximalista voltam, és tudtam, hogy ez nagy esély, mióta az eszemet tudom, mindig erre vágytam. Pont kapóra jött Hanna hívása, hogy menjünk kicsit bulizni a törzshelyünkre a haverokkal. Jó hangulatban mentünk be  a kocsmába. Körbe sem néztünk, csak kis idö után fedeztem fel Ramit egy asztalnál egy formás,helyes csajjal és Anitával. Anitát ismertem, mert a bátyámmal elválaszthatatlan haverok voltak. Hanna hamarosan nyafogni kezdett és kérdöre vont, hogy mit keres Rami Lilivel. Ùgy éreztem, hogy mivel Hanna a barátnöm, ki kell állnom mellette. Már nem voltam teljesen józan és Hanna is idegesített, így arra gondoltam, ha felbosszantom Lilit, talán elmegy egy másik helyre. Mindjárt két legyet üthetek egy csapásra: lesz egy kellemes estém és Hanna is lenyugszik. Csak arra nem számítottam, hogy a tervem visszafelé sül el. Tetszett, hogy Lili visszaszól és nem hagyja magát megfélemlíteni. Nem tudtam magam leállítani, egyfolytában provokáltam. Az viszont nem jutott eszembe, hogy tudhat a Mazsola becenévröl. Itt elszakadt nálam a cérna és arra gondoltam, hogy Hanna ezek után védje meg saját magát. Úgy éreztem , hogy ez már túl ment egy határon, megalázott a barátaim elött és dühösen hátat fordítottam nekik. Ebben a pillanatban gyülöltem Lilit. Hanna találta ki, hogy leckéztessük meg. Belementem, mert azt mondta, tegyünk pár csepp hashajtót az italába. Amíg belecsöpögtette, én elvontam a pincér figyelmét. Csak késöbb, miutám Lili ivott a koktélból árulta el, hogy nem hashajtó, hanem enyhe bódító került az italba.Akkor már nem tehettem semmit, vártam hát a hatást. Hirtelen hatalmas tapsviharra és füttykoncertre lettem figyelmes. Megfordultam és Lilit láttam egy asztalon táncolni, pont akkor dobta le a felsöjét. Végignéztem rajta és éppen láttam, ahogy megcsillan egy kék kö a köldökében. Hirtelen szüknek éreztem a nadrágomat. Felugrottam a székröl, és elindultam Lili felé. Annyira közel kellett lennem hozzá, amennyire csak lehetséges volt. Úgy vonzott magához, mint a mágnes. Még most is érzem a vágyat, amely fellobbant a testemben, mintha még a föld is megremegett volna..Nagyot nyeltem, hogy elfojtsam a torkomból feltörö nyögést.Lili olyan volt, mint egy szirén... egy gyönyörüséges szirén. Tudtam, hogy nekem táncol, szinte tálcán kínálta magát nekem. Ahogy felém nyújtotta a kezét, nem tehettem mást, mint hogy leemeltem az asztalról.  Teljesen elvarázsolt, megfeledkeztem mindenröl, mintha megszünt volna körülöttem a világ. Még éreztem, hogy Hanna rángatja a karomat, de leráztam magamról. Közben elkövettem azt a hibát, hogy belenéztem a csillogó, zöldeskék szemeibe. Öntudatlan állapotban kivettem a csatot a hajából. Ahogy megrázta a haját, megcsapott a parfümjének az illata. Olyan friss volt,mintha akkor lépett volna ki a zuhany alól, tökéletesen illett hozzá. Amikor megnyalta kiszáradt ajkát, elvesztettem az önuralmam, magamhoz húztam és vadul megcsókoltam. Nem számítottam rá, hogy milyen hevesen fogja viszonozni a csókomat.Eperízü volt a csókja,  és annyira vágytam rá, mint még soha azelött senkire. Szorosan fogtam a csípöjét, hogy érezze mennyire kívánom öt. Nem tudom meddig tartott a csók, csak arra eszméltem, hogy Hanna hisztérikusan azt kiáltja, hogy ezt az egészet együtt terveltük ki, és csak bosszú a mazsola miatt. Kiszabadította magát a karjaim közül és Hannára nézett. Szerettem volna elmondani, hogy Hanna hazudik. Mire kinyitottam a szám, Lili már lendítette a kezét és megfopozta Hannát. Pont arra gondoltam, hogy megérdemelte, amikor Lili rám nézett. Soha nem fogom elfelejteni, mennyi fájdalmat láttam a tekintetében. Felemelte a kezét, és én is kaptam egy jókora fülest. Aljas gazembernek éreztem magam.  Mire valamit tehettem volna, Lili már eltünt. Furdalt ugyan a lelkiismeret, de nem tettem semmit. Nem vágytam drámára, tökéletesen megfelelet az az élet, amit éltem. Különben is jól megvoltam Hannával, és a munkámra koncentráltam. Megpróbálok még töle bocsánatot kérni. De ha nem sikerül, nem érdekel. Ebböl úgyis csak rossz sülhet ki.