8.Fejezet

KIMI:
Csalódottan mentem ki Rami szobájából.Azt hittem, segíteni fog. Soha nem láttam Ramit ennyire mérgesnek. Nem is igazán értettem, mert nem tettem semmit. Igaz nem szóltam, hogy  Hanna valamit beletett Lili italába. De akkor jó bulinak tünt. Annak ellenére, hogy nem is ismerem Lilit, csak Hannától hallottam róla. Életemben elöször voltam tanácstalan, nem tudtam, mit tegyek. Illetve azt tudtam, hogy bocsánatot kell kérnem, de nem tudtam, hogyan fogjak hozzá. Úgy éreztem, ki kell szellöztetnem kicsit a fejem, egyedül kell lennem. Távol Hannától, Rami szemrehányó tekintetétöl és a szüleim kérdéseitöl. Gyorsan összekapkodtam a cuccaimat és kimentem a gokartpályára. Itt nem fog senki keresni. Amikor kiértem a pályára, már nem volt kedvem beleülni az autóba. Csak ültem a pálya szélén és különbözö érzések és gondolatok kavarogtak bennem. Utólag visszagondolva, tényleg hülyén viselkedtem. Tudom, az sem mentség, hogy én sem voltam józan. Olyan voltam,mint a kisiskolások: akit Hanna utált, én is. Akkor este csak szórakozni akartam és jól érezni magam. Nemrég kerültem be Forma 1-be és ez nagy teherként nehezedett rám. Na nem másoknak voltak elvárásaik, hanem nekem saját  magammal  szemben. Mindig maximalista voltam, és tudtam, hogy ez nagy esély, mióta az eszemet tudom, mindig erre vágytam. Pont kapóra jött Hanna hívása, hogy menjünk kicsit bulizni a törzshelyünkre a haverokkal. Jó hangulatban mentünk be  a kocsmába. Körbe sem néztünk, csak kis idö után fedeztem fel Ramit egy asztalnál egy formás,helyes csajjal és Anitával. Anitát ismertem, mert a bátyámmal elválaszthatatlan haverok voltak. Hanna hamarosan nyafogni kezdett és kérdöre vont, hogy mit keres Rami Lilivel. Ùgy éreztem, hogy mivel Hanna a barátnöm, ki kell állnom mellette. Már nem voltam teljesen józan és Hanna is idegesített, így arra gondoltam, ha felbosszantom Lilit, talán elmegy egy másik helyre. Mindjárt két legyet üthetek egy csapásra: lesz egy kellemes estém és Hanna is lenyugszik. Csak arra nem számítottam, hogy a tervem visszafelé sül el. Tetszett, hogy Lili visszaszól és nem hagyja magát megfélemlíteni. Nem tudtam magam leállítani, egyfolytában provokáltam. Az viszont nem jutott eszembe, hogy tudhat a Mazsola becenévröl. Itt elszakadt nálam a cérna és arra gondoltam, hogy Hanna ezek után védje meg saját magát. Úgy éreztem , hogy ez már túl ment egy határon, megalázott a barátaim elött és dühösen hátat fordítottam nekik. Ebben a pillanatban gyülöltem Lilit. Hanna találta ki, hogy leckéztessük meg. Belementem, mert azt mondta, tegyünk pár csepp hashajtót az italába. Amíg belecsöpögtette, én elvontam a pincér figyelmét. Csak késöbb, miutám Lili ivott a koktélból árulta el, hogy nem hashajtó, hanem enyhe bódító került az italba.Akkor már nem tehettem semmit, vártam hát a hatást. Hirtelen hatalmas tapsviharra és füttykoncertre lettem figyelmes. Megfordultam és Lilit láttam egy asztalon táncolni, pont akkor dobta le a felsöjét. Végignéztem rajta és éppen láttam, ahogy megcsillan egy kék kö a köldökében. Hirtelen szüknek éreztem a nadrágomat. Felugrottam a székröl, és elindultam Lili felé. Annyira közel kellett lennem hozzá, amennyire csak lehetséges volt. Úgy vonzott magához, mint a mágnes. Még most is érzem a vágyat, amely fellobbant a testemben, mintha még a föld is megremegett volna..Nagyot nyeltem, hogy elfojtsam a torkomból feltörö nyögést.Lili olyan volt, mint egy szirén... egy gyönyörüséges szirén. Tudtam, hogy nekem táncol, szinte tálcán kínálta magát nekem. Ahogy felém nyújtotta a kezét, nem tehettem mást, mint hogy leemeltem az asztalról.  Teljesen elvarázsolt, megfeledkeztem mindenröl, mintha megszünt volna körülöttem a világ. Még éreztem, hogy Hanna rángatja a karomat, de leráztam magamról. Közben elkövettem azt a hibát, hogy belenéztem a csillogó, zöldeskék szemeibe. Öntudatlan állapotban kivettem a csatot a hajából. Ahogy megrázta a haját, megcsapott a parfümjének az illata. Olyan friss volt,mintha akkor lépett volna ki a zuhany alól, tökéletesen illett hozzá. Amikor megnyalta kiszáradt ajkát, elvesztettem az önuralmam, magamhoz húztam és vadul megcsókoltam. Nem számítottam rá, hogy milyen hevesen fogja viszonozni a csókomat.Eperízü volt a csókja,  és annyira vágytam rá, mint még soha azelött senkire. Szorosan fogtam a csípöjét, hogy érezze mennyire kívánom öt. Nem tudom meddig tartott a csók, csak arra eszméltem, hogy Hanna hisztérikusan azt kiáltja, hogy ezt az egészet együtt terveltük ki, és csak bosszú a mazsola miatt. Kiszabadította magát a karjaim közül és Hannára nézett. Szerettem volna elmondani, hogy Hanna hazudik. Mire kinyitottam a szám, Lili már lendítette a kezét és megfopozta Hannát. Pont arra gondoltam, hogy megérdemelte, amikor Lili rám nézett. Soha nem fogom elfelejteni, mennyi fájdalmat láttam a tekintetében. Felemelte a kezét, és én is kaptam egy jókora fülest. Aljas gazembernek éreztem magam.  Mire valamit tehettem volna, Lili már eltünt. Furdalt ugyan a lelkiismeret, de nem tettem semmit. Nem vágytam drámára, tökéletesen megfelelet az az élet, amit éltem. Különben is jól megvoltam Hannával, és a munkámra koncentráltam. Megpróbálok még töle bocsánatot kérni. De ha nem sikerül, nem érdekel. Ebböl úgyis csak rossz sülhet ki.