2012. szeptember 20., csütörtök

9.Fejezet

Miután elköszöntem Ramitól, hazaindultam. A lakásba lépve leraktam a kulcsaimat az elöszobai szekrényre, beraktam a kedvenc musical cd-t a lejátszóba és elövettem a böröndjeimet. Nem akartam sok ruhát vinni, mert tudtam, hogy Linda úgyis elcipel vásárolgatni. Fogalmam sem volt, mit vigyek magammal.Hirtelen kezembe kaptam a hajkefét,felugrottam az ágyra és együtt énekeltem a cd-vel. Elképzeltem, ahogy a színpadon állok egy gyönyörü estélyi ruhában, a lábaim elött hever az egész világ...Az elsötétített nézötéren ülnek a barátaim, rokonaim, mindazok, akiket szeretek. De én csak egy  kék szempárt és szöke fejet látok...Igen, itt van ö is, aki most a legfontosabb. Tudja, hogy most csak neki énekelek, és büszke rám. Annyira elmerültem az álmodozásban, hogy rosszul léptem és szó szerint pofára estem. Kb. úgy, mint akkor este a kocsmában. Könnyek gyültek a szemembe és nem értettem miért foglalkozom  még mindig Kimivel, miután kigúnyolt és megalázott. Arra jutottam, hogy Kimi nem ér meg annyit, hogy akár csak egyetlen percre is gondoljak rá. Próbáltam az elöttem álló feladatra koncentrálni. Szóval összeszedtem a legkedvesebb ruháimat és bepakoltam a böröndbe. Beállítottam másnapra az órát, gyorsan lezuhanyoztam és beestem az ágyba.
Másnap sikerült idöben kelni és kiérni a reptérre. Vettem egy újságot és még gyorsan megnéztem az e-mailjeimet, mert elözö este mindennel foglalkoztam, csak azzal nem. Persze, hogy pont akkor nem nézem meg, amikor kellene. Ugyanis hivatalos levelet kaptam, meg 3 darab VIP jegyet a Hungaroringre, a magyar nagydíjra. Megkaptam a hivatalos programot is, szóval csütörtökön lesz egy kötetlen bemutatkozás,ismerkedös est, ill. akkor mutatják be a pilóták a számukra tervezett ruhákat. Aztán vacsora, majd pedig karaoké. Felhívták a figyelmet, hogy nem kell kiöltözni. Aztán vasárnap lesz egy kiöltözös zárófogadás, itt fogják kihirdetni, hogy kik nyertek  a pályázaton. Szóval van kb. másfél hetem felkészülni Kimire és vele együtt valószínüleg Hannára is. A hátam közepére sem kívántam, de voltak kötelezettségeim.
A repülöút eseménytelenül telt, olvastam, élveztem a levegöben töltött idöt, és csak néztem ki a fejemböl. Már elöre örültem a budapesti heteknek, a szívem mélyén viszont féltem a Kimivel való találkozásól. Reménykedtem, hogy Rami is eljön a futamra, így lenne valaki, aki támogat. Röviddel ebéd után landoltunk Ferihegyen. Megkaptam a csomagjaimat, és pásztáztam, hogy ki jött ki elém. Meglepetésemre és legnagyobb örömömre Linda és Miki is kint voltak.  A csúcsforgalom miatt majdnem 1 órán át tartott a hazaút. Közben beszélgettünk, de feszültéget éreztem a levegöben. Nem akartam feszegetni a témát, gondoltam otthon majd úgyis elmondják, miröl van szó. A lakásba érve kinyitottam az ablakot, és szívtam magamba a jól ismert budapesti levegöt, hangulatot. Linda és Miki csak ültek a kanapén és nem szóltak semmit.

-Ti jól vagytok? Nem akartok valamit mondani? Veszekedtetek? Némasági fogadalmat tettetek? Miki, én örülök, hogy itt vagy, de nem kellene munkában lenned? Ismerlek, és tudom, hogy milyen munkamániás vagy..

Maradt a csend. Olyan fagyos volt a hangulat, mint egy kriptában. Csak azt láttam, hogy egymásra néznek, majd Linda nagy nehezen megszólalt.

-Lili, szeretnénk veled valami fontos dologról beszélni. Fogalmunk sincs hogyan fogjunk hozzá, hogy mondjuk el.. Tudom, hogy ami történt..

Basszus, ezt nem hiszem el. Már ök is tudják. Ide is eljutott a hír, meg fognak kínozni, ki fognak nyírni. Azt hittem, jobb lesz,ha mindent elmondok.

-Tudom, hülye voltam, de csak szórakozni akartam akkor este. Nem tudom, mi történt velem, de az asztalon táncoltam, megcsókoltam Räikkönent, vagyis ö engem, illetve teljesen mindegy, hogy ki csókolt meg kit, utána meg megpofoztam, de nem vagyok rúdtáncosnö, az újságok hazudtak...!!! -hadartam...

Linda és Miki döbbenten néztek rám. Ök nem tudtak semmiröl..

-Miért van olyan érzésem, hogy nem erröl akartatok beszélni? Ugye nem is tudtatok erröl semmit?-kérdeztem a nyakam behúzva.

-Igazából csak azt akartuk mondani, hogy a jövöhét végén összeházasodunk. És aggódtunk, hogyan  fogadod majd ezt a hírt. Amikor elmentél Finnországba, mi együtt szomorkodtunk Mikivel, és ez valahogy összehozott bennünket. De nem tudtam, hogy milyen érzéseket táplálsz Mikivel kapcsolatban. Mindig áradoztál róla, és féltem, hogy szerelmes vagy kicsit.

-Linda, te normális vagy? Én meg Miki? Úgy szeretem, mint a testvéremet.. Amúgy igen, 12 évesen szerelmes voltam, ö volt álmaim pasija.  Azóta viszont jobb lett az ízlésem :). De komolyan, én örülök nektek. És mi ez a gyorsaság? Csak nem útban van a keresztlányom, vagy a keresztfiam? Mikor volt az eljegyzés?? Èn mindenröl lemaradok,már kezdek öregedni..

-Lili, annyira örülök, hogy ezt mondtad- borult a nyakamba Linda, majd Miki is csatlakozott hozzánk.- Nincs útban még senki, de Miki állásajánlatot kapott Svájcból és egyedül nem szeretne menni. Eljegyzés nem volt, szakítottunk a hagyományokkal. De mi volt ez az affér a Räikkönen gyerekkel? Ö nem valami Hannával jár? Mintha erre emlékeznék.

-Ó, ez hosszú történet,majd elmesélem. Most nem szeretnék ezzel foglalkozni, el akarom felejteni. A lényeg az, hogy megalázott és röhögött rajtam a kis barátnöjével. Szóval ha lehet, egyenlöre jegeljük a témát. De van jó hírem is. Felvettek az egyetemre, szülésznö leszek és beválogatták a Forma 1-es ruhatervemet is a legjobbak közé.Csütörtökön pedig ugye elkísértek a bemutatóra. Van 3 VIP jegyem. Mi lenne ha ma este ünnepelnénk és megbeszélnénk az esküvö részleteit?

2 megjegyzés:

Regi&Ani írta...

wááááááá nagyon teccett :)) örülök h Lili ennyire örül meg h mindenki boldog csak hát Kimi kicsit wáá Hanna kimehetne a képből xD várom a folytit pusziiiii

sonnenschein írta...

Ennyire ezért nem lesz egyszerü megszabdulni Hannától, de nem reménytelen...:) Pusz